Brenner SzM-bál 2010

Kedves Mindannyian!

Idén is - az írások szerint 17. alkalommal- rendezte meg a Brenner János Általános Iskola Szülői Munkaközössége az iskola támogatói bálját. Nagy meglepetéssel készültünk kollégáimmal erre az alkalomra. Szeptemberben megjelent egy kezdeményezésem, hogy reneszánsz történelmi táncokat adnánk elő, mert ezek a táncok méltóak a bálhoz és megtanulásuk is nagyon egyszerű. A táncok egyszerűségéről nem győztem megnyugatatni a kezdeményezéshez csatlakozott kollégiámat. Elsőre persze nehéznek tűntek a táncok, de elsősorban nem a lépések a nehezek, hanem azt megjegyezni mi után mi következik. Szóval az egész olyan memórajátékszerű volt. . Az első próbák után azonban már láthatóvá vált számomra, hogy azt, amit kigondoltam teljesíthető lesz mindenki számára. Kedves munkatársaim szorgalmának, kitartásának köszönhetően kiválóan megtanulták a táncokat, nagy gondot fordítva a testtartásra, a  fej - és kézmozdulatok, és a lépések méltóságteljes visszaadására. A táncok minél jobb előadását ösztönözte, hogy korhű ruhákban adhattuk elő tudományunkat, amelyet az iskola vezetőségének támogatása révén ölthettünk magunkra. A tánc a konkrét tánctudáson kívül jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy akik együtt táncolnak a felkészülés és az előadás során egyre összetartóbb, egységesebb csapatot, közösséget alkossanak. A felkészülés során nagyon sokat nevettünk, és remélem egyben kikapcsolódást is jelentettek a táncpróbák. A hagyományőrzést nagyon fontosnak tartom, és annál jobb nincs is, mikor a felnőttek, szülők, tanárok állnak saját példájukkal ezen ügy mellé. Nem titkolt szándékom az, hogy ezt továbbvigyük és talán a későbbiekben is tudunk ,majd együtt táncolni.

 Táncosok: 

 Ambrus Eszter, Baumgartner Imréné, Bokányi Attila, Böröcz Lászlóné, Csárdi-Takács Annamária, Morosits Eszter, Kerényiné Horák Krisztina, Kerényi János, Lőrinc Anikó, Nagylaki András, Nagyné Fekete Zita, Nyull Ágnes, Rátkai Imréné, Stalzerné Kulcsár Lilla, Szele Zsuzsanna

Előadott kör -és párostáncok: Branle de Lavandieres, Branle double, Branle Simple, Pavane, Branle des Chevaux

Nagyon köszönöm az áldozatos munkát és felkészülést a Börzsönyi Dóri 6. b osztályos tanulónak, valamint Soós Kitty, Ritter Lilla, Harkai Bálint, Lóránt Ádám, Joó Máté 6. a osztályos tanulóknak. Nagyon színvonalas előadást láthattunk tőlük. Bízom benne, hogy a jövőben is számíthatunk rájuk a különféle eseményeknél. Előadott táncok: Moldvai köszöngetős, Sudridom-kendőstánc ügyességi tánc

Szeretettel köszönöm meg Krizmanics Fanninak, hogy  megtisztelt azzal, hogy vele táncolhattam a gömöri csárdást és frisset. Kívánom neki, hogy a tánc szeretete mindig lángoljon szívében, és hiszem azt, hogy helye van a táncos életben.

A képek a http://www.martinus.hu/ honlapról származnak.

A fiúk nyomában

Az őszi szünet nagy kihívást jelentett számunkra, de végülis sikerült tartalmas programmal szolgálni a betévedő fiataloknak. Már a szünetet megelőző hétvégén programmal vártuk a fiatalokat. Jákra szerveztünk kerékpártúrát, ahol Rátkai atya fogadott bennünket és végigkalauzolt bennünket a templomon.

Hétfői temetőlátogatás során lehetőségünk volt emlékezni elhunyt szeretteinkre. A gyermekek mécsesek tömkelegét helyeztek el a Jáki úti temetőben az elhunyt szeretteik, hozzátartozók sírjánál. Különös szeretettel emlékeztem vissza főiskolás koromra, mikor a két idős atya színesítette a hétköznapokat a Szalézi Rendház körül. P. Tóth Jenő SDB és P. Szilvágyi János SDB volt ez a két atya. Sokszor gondolok rájuk és mikor megemlékezem rájövök mennyire rohan az idő. Néha azon is elgondolkodok, hogy milyen rövid is ez a élet. Jenő atya fiatalos lendülete engem mindig lenyűgözött, és még idősen is a fiatalok között mozgott, hitoktatott. Jenő atya gondosan pártfogolta Szilvágyi atya, így sokszor közösen is miséztek. Hiányoznak! A temetőlátogatás alkalmával meséltem a gyerekeknek a két atyáról, akik szivet melengető módon dolgoztak még idős korukban is a fiatalokért, a hívekért. A temetőlátogatásról hazafelé tartva otthon már várt a finom sült gesztenye. Jó aki szereti. Annyira nem rajongok érte, néhány szemnél többet nem ís kívántam

 Kedden nagy lelkesedéssel lampiont készítettünk a következő héten lévő lampionos felvonulásra Szent Márton ünnepére, és közös filmnézéssel zártuk a délutánt, estét. Kedd este fohászkodtunk a szerdai túrára való jó időjárásért, amit meg is kaptunk. A Kőszegi-hg. nevezetes pontjaira tettünk látogatást, így jártunk a Kálvária templomnál, Trianon-keresztnél, Ó-ház kilátónál, Hétforrásnál. Régebben minden évben többször túráztam ott, de az utóbbi időben nem sikerült eljutni, és most örültem hogy újra megtehetem a szokott utat, vagyis annak egy részét (Kőszegről szoktam indulni és Velemből szoktam hazaindulni). A gyerekek, ugye nem voltak hozzászokva a kiadós gyalogláshoz, így már mire a Kálváriához értünk már jöttek a nyafogások, de ez idővel elmúlt. A 15 fős különítmény járta az erdőt. Mivel már régen jártam arra folyamatosan régi emlékeimre támaszkodtam, de hát azóta már nem úgy néz ki az erdő, de a jelek mindig segítenek. Azt hiszem a gyerekek hamar elaludtak este. Csütörtökön a gyerekek a Szent Márton látogatóközpontban tettek látogatást, amire már nem tudtam elmenni, mert a Pálos Károly Szoc. Kp. rendezvényén lépett fel a tánccsoport, és arra készültünk, mely remekül sikerült. Pénteken befejeztük a lampionokat és kipróbálásra is kerültek. Már egészen lefáradtam ezen a héten, de örülök , hogy sikerült önkéntes közreműködökkel megszervezni a gyerekek szabadidejét az őszi szünetre.

Kedves Mindannyian!
Szeretettel emlékezem meg a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ néptánccsoportjáról, amely nemrég töltötte be az első éves születésnapját. Emlékszem még korábbi felajánlásomból fakadóan egyik kedves ismerősöm kötötte össze a szándékot az igénnyel, így az intézmény dolgozóiból, valamint az intézmény által működtetett nyugdíjas klubbok nyugdíjasaiból elindulhatott valami egészen érdekes kezdeményezés. Egy év távlatából elmondhatom, hogy nagyon sokat dolgoztak, kitartóak voltak, és ami a legfontosabb számomra, hogy megtalálták benne önmagukat, és így tiszta szívből szeretik azt, amit csinálnak. A hagyományőrzést mindig is fontos dolognak tartottam. A tánccsoport tagjai, a  szülők, nagyszülők saját gyermekeiknek, unokáiknak, családtagjaiknak mutatnak példát és ezzel a leghatékonyabban járulnak hozzá a hagyományok őrzéséhez, átadásához. Köszönjük az intézmény támogatását, és hozzájárulását a táncsoport működéséhez. Köszönöm a csoport minden tagjának a szorgalmas, kitartó munkát, az együtt töltött órákat, és az elkövetkezendő időszakra további vidámságot, jó kedvet, erőt, és egészséget kívánok.
Isten éltessen benneteket!